Látnivalók

Óváros Óváros

Manapság a szigeten vár maradványokat találunk, a sziget nyugati és északi részén. A déli és a keleti oldal sziklás és magas, nem volt szükség rá, hogy falakat építsenek erre a részre. A vár mellett lakóház és templom maradványok is vannak, temetővel együtt. Az antik időkből kerámai edényeket is találtak.
Ez bizonyítja, hogy a szigeten már a középkor előtt is volt élet. Az óváros kulturális és történelmi központja Ulcinjnak. Az óvárost kettő részre oszthatjuk, a felső rész a citadellával katonai célokra készült és az alsó civil rész. A felső résznél az északi torony bejáratnál múzeum van ahol különböző korok kiállítási tárgyait tekinthetjük meg. Itt van az egyedülálló dzsámi ahol az Arheológiai múzeum található. Külön figyelmet érdemel a tábla a felirattal amit Artemide istennőnek készítettek. A múzeum mellett van a Balsic ház, ma galériaként üzemel. A múzeum melletti téren volt a rabszolga piac.

Az alsó részre több keskeny utcán keresztül lehet lejutni, a déli bejárat mellett van egy ortodox templom a XII. századból, később katolikus templommá alakították.A közelben van egy hatalmas víztartály melyet még a velenceiek idejében építettek. Ezen a szinten van még kettő palota, melyek szintén a velenceiek uralma alatt épültek. Ma hotelként üzemel mindkét épület a Palota Venecija és a Palota Balsica.

Kalózvár romjai Kalózvár romjai

A várost újjáépítették, szerbek, majd velenceiek uralkodtak fölötte, ezt követően 300 évre törökök foglalták el. Ők engedték meg 1571-ben 600 algíri kalóznak, hogy letelepedjen itt. A hírhedt Ulus Ali volt az ulcinji kalózok vezére, akik végigrabolták az Adriai-tenger szinte összes városát. A zsákmánnyal – kincsek és rabszolgák – aztán ide tértek vissza, és a helybeli piacon adták el az erre hajózóknak. Sikereiket ökörsütéssel ünnepelték meg. Hatalmukat sokáig senki nem tudta megtörni, a legendák szerint maguk untak bele a rablásba,  gyilkolásba – elkényelmesedtek, kiöregedtek.

A várost 1878-ban aztán montenegróiak foglalták el. Ulcinj keleties hangulatot áraszt, és hét mecsetje van. Fekete bőrűek is lakják, akiknek ősei részint rabszolgaként kerültek ide, mások pedig egy helybeli hajóskapitánnyal, matrózként érkeztek ide a XIX. század végén. Az óváros a hadani kalózvárral és várfalakkal két fennsíkon áll.

Sinan Pasa dzsámija Sinan Pasa dzsámija

Az óvárosban, az északi kapunál találjuk a városi múzeumot, múzeummá alakított templom-mecsetet, a templom előtti téren volt a rabszolgapiac, mögötte a Balšić-torony, amit ma galériának használnak. A török uralom alatt az óvároson kivül épült fel az új városrész: 1719-ben a Pasa dzsámi és amam – a török fürdő, a fő Namazdjah dzsámi 1828-ban épült, egykoron tartozott hozzá medresz – papi iskola. 1783-ban épült a Bregut dzsámi, melyet Ahmet djuli, tengerészkapitány építtetett az új piactéren. Ha az óvárosból a kikötő felé sétálunk itt találjuk a Fani család két tagjának síremlékét: a part oldalában van a türbe, zöld kis ráccsal elzárva, benne mindig pislákol egy mécses.

Balsic torony Balsic torony

A római birodalom kettészakadása után Ulcinj a keleti birodalom része lett. Később a szerb középkori állam Raška kereskedelmi és tengerészeti központja. Ekkoriban számos templomot emeltek, melynek manapság csak az alapjai lelhetők fel. Itt élt Uros király özvegye Anjou Ilona, majd Dušan car felesége, Jelena. Fénykorát a Balšićok idején élte, ekkoriban pénzverde is működött a városban, és ebből az időből maradt ránk a Balšić torony ( Kula Balšića néven – ma modern apartmanokat találunk az óvárosban). 1405-ben elfoglalják a velenceiek, megerősítik a várfalakat, palotákat, kerteket, és 1510-ben reneszánsz templomot építenek.

Szt. Miklós templomSzent Miklós pravoszláv templom

A Szent Miklós pravoszláv templom (a Bijela Gora városrészben) 1869-ben épült, a régi templom romjaira, padlózata a földbe süllyed, mert nem volt szabad, hogy tornya magasabb legyen a dzsámi minaretjénél. A másik Szent Miklós koronázási templom, szintén pravoszláv, (a Meterizi városrészben található). A templom helyén a XV.században a Szent Arkangyal kolostor állt, később dzámit építettek a török hódoltságban. Ikonosztásza felbecsülhetetlen érték, híres orosz ikonfestők munkája. A Szent József a Szent Miklós templom közvetlen közelében található a

Bijela Gora városrészben. 1875-ben épült, mikor is Miksa király, külön közbenjárására engedélyezte a török, hogy a bari püspökség katolikus templomot építsen. A templomban minden év május 9-én körmenetet tartanak melyen részt vesznek a katolikusokkal együtt a pravoszláv és a muzulmán hívők is.

Hozzászólások lezárva.