A nyaki gerinc íveinek ízületi tünetei,
A gerinc anatómiája A gerinc anatómiája A gerinc spina csigolyákból vertebra épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt sacrum - és farokcsontból coccygeumamik további csigolyák összecsontosodott egységei. A gerinc anatómiájának, funkciójának megértését segítik a következő tények: A gerinc fejünket és a nagy terhet viselő felső testfelünket köti össze gyakorlatilag folyamatos terhelés alatt álló és ülő helyzetben is az alsó végtagjainkkal, miközben stabil csontos támasztékot ad a légző mozgásokhoz, illetve a hasizmoknak.
Az emberré válás és a felegyenesedés során a gerincet terhelő tengelyirányú erő megsokszorozódott. Erre az erőhatásra a gerinc a járás közben a jobb láb csípőízülete fáj megfelelően "S" alakú görbületet vett fel. A nyaki cervicalis és ágyéki lumbális szakaszon előreívelő lordózisa háti torakális vagy dorzális és kereszt-farokcsonti szakaszon hátraívelő kifózis gerincgörbületek vannak.
A manuális terápia, csontkovácsolás -mechanikus- hatása
A gerinc egy speciális sok-izületi, sok-tengelyű mozgásrendszeri egység egy kúpszerű mozgásterjedelemmel, melyben előre, hátra és oldalirányú hajlások mellett a csigolyáknak önálló forgáspont körüli és lap szerinti mozgásai is vannak. A csigolyák csontos csatornát alkotva védelmet nyújtanak a bennük futó gerincvelőnek és idegképleteknek, illetve a csigolyákból összeálló idegcsatornák a kilépő ideggyököknek.
A csontos falak dimenzióinak köszönhetően, ha bármilyen térszűkítő tényező pl. Csontos szerkezet A nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától. Az első csigolya atlas gyűrű formájú, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két csigolya vertebrális artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat.
Az atlas fej felé a koponyaalappal képez tojásizületi összeköttetéseket, lefelé két alsó ízfelszínnel és egy nyúlvány ízesülésével dens pedig a második nyakcsigolyával axis.
A második nyakcsigolyán már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens nyúlvány. Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest corpusa két alsó és felső kisizületek nyúlványai processus articularesaz oldalnyúlványok processus transversusami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek. Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány processus spinosus.
A manuális terápia, csontkovácsolás -mechanikus- hatása - Dr. ORMOS GÁBOR PhD
Az axis a harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisizülettel. A háti csigolyákon minimális, de annál fontosabb formai változások vannak.
Az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebrális erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek. A bordák még két kisebb ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez.
A háti csigolyák fejlődésében a második fontos lépés, hogy kifejlődik a testet hátrafelé, a csigolya többi részével összekötő, két biomechanikailag nagyon erős csontos híd, a pediculus. Az ágyéki csigolyákon az oldalnyúlványokról eltűnnek a bordák, a test és a pediculusok jelentősen masszívabbá válnak, a kisizületi nyúlványok felveszik a típusos fokos dőlésű, felülről cserépszerűen egymást fedő anatómiai helyzetet.
- A manuális terápia, csontkovácsolás -mechanikus- hatása Sajnos nagyon sok, akár jól hangzó, de össze-vissza, értelmetlen magyarázatot lehet hallani.
- Hogy a lemez fáj az ízületekre
- Neurológia | Digitális Tankönyvtár
- Gerinc felépítése - montenegro-nyaralas.hu
- A könyök artrózisa, mint a kezelés
Két szomszédos csigolyát, azaz egy szegmentumot nézve, a felső csigolya két alsó íznyúlványa hátulról cserépszerűen fedi a szomszédos alsó csigolya felső két íznyúlványát, miközben az ízfelszínek a középtengely felé beforduló tendenciát mutatnak.
A keresztcsont szintén egy porckoronggal és két kisizülettel kapcsolódik az utolsó, ötödik ágyéki csigolyához. Fejlődéstanilag a keresztcsont öt csigolya összecsontosodott egysége. Formailag a gerinccsatorna még megtartott, a szegmentalis idegek előre és hátra lyukakon lépnek ki, a csont szemből nézve a tengelyirányú erőket levezetve "V", vagy "ék" formát vesz fel, és két nagyobb ízfelszínnel beékelődik a medencegyűrűbe.
A farokcsont, egy fejlődéstanilag csökevényes csont, szintén csigolyák összecsontosodott egysége. Itt már megszűnik a gerinccsatorna.
A főbb szerepe, hogy a rajta tapadó izmokon és szalagokon keresztül stabilizálja gátat. Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat A csontos szerkezetnél már említettük, hogy a csigolyák, döntő többségében a hátsó két kisizületen és a porckorongon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Nyaki gerinccsatorna szűkületének műtéte
Érthető, hogy felegyenesedett állapotban, a gravitációs, tengely irányú erők, ezen kapcsolódási pontokat terhelik meg legjobban, így öregedéskor egyre gyakoribbá válnak a porckorongot és a kisizületeket érintő betegségek. Az izületeket a két ízfelszín, a köztük elhelyezkedő izületi folyadék és az izületi tok alkotják. A porckorong egy speciális anatómiai egység. A porckorong két nagyobb része a középső kocsonyás mag nucleus pulposus - a puffer és az azt tokként körbevevő szálas, kötőszövetes gyűrű anulus fibrosus.
A porckorong működését, és a rajta ható erők eloszlását és a porckorongsérvet legjobban bemutató modell: a vízzel telt luftballon. Ahogy a ballont tengelyirányúan, felülről ököllel benyomjuk, a ballon magassága csökken, de oldalirányú átmérője jelentősen megnő. A porckorong esetében a degeneráció folyamata során a porckorong vizet veszít, rugalmassága csökken, a tengelyirányú erőknek kevésbé tud ellenállni. A mindennapi terheléskor, álláskor, üléskor a rugalmas pufferhatás megszűnik, összenyomódik, és az oldalirányú térbe a gyökcsatorna, gerinccsatorna felé is terjedhet, nyomatásos kompresszió illetve szűkület sztenózis következtében kialakuló idegrendszeri tüneteket okozva.
Ha pihenő helyzetben, fekvéskor a porckorong visszanyeri magasságát, az oldalirányú kiterjedés csökken, akkor megszűnik a panasz dinamikus sztenózisha a kitüremkedés protrúzió megmarad, esetleg áttöri a hátsó hosszanti szalagot, akkor kiszakadt rupturált porckorongsérv discus hernia keletkezhet.
Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat
A csigolyák kapcsolódásának és így a teljes gerincoszlopnak stabilitását a szalagok és izmok biztosítják. A fontosabb szalagok ligamentumok közt a csigolyatesteket elölről és hátulról összekötő elülső és hátsó hosszanti szalag ligamentum longitudinale anterius et posteriusa tövisnyúlványokat a nyaki gerinc íveinek ízületi tünetei közti és felső szalagrendszer ligamentum inter et supraspinale, ligamentum flavum - sárga szalag és az oldalsó transversalis szalagrendszer emelendő ki.
Emellett a nyaki, háti és medenceövi régióban számos kiegészítő, stabilizáló szalagrendszer van. A gerincmozgásában résztvevő és stabilizáló izmok teljes nevezéktanát részletezni a funkcionális szerepükhöz mérten felesleges lenne.
Neurológia
A funkció szempontjából a főbb izomrendszerek a felületes és mély hátizomzat, a tarkó és mellkas bemenet izomrendszere, a mellkas és rekeszizomzat, a medence és hasizmok. Ezen izomrendszerek együttes, összehangolt működése a feltétele a gerinc fentebb említett térd sérülés és kezelés és mozgató funkcióinak teljeségéért.
Erek és idegek A csigolyák vérellátását főként a fő ütőérből aorta és főágaiból leágazó szegmentális érhálózat biztosítja. A szegmentális artériák a csontokat főként a nutricionális artériákon keresztül látják el, az idegek ellátást a gyökcsatornákon keresztül belépő ereken keresztül végzik. A belépő erek egy hosszanti elülső és két hátsó artériához kapcsolódnak, amik a gerincvelő vérellátását biztosítják.
Csontos szerkezet
A szalagok és porcos kötőszövetek ellátása diffúzióval történik. A vénás visszaáramlásnál, kulcsfontosságú szereppel bírnak a gyökcsatornákban összeszedődő vénás fonatok plexusok. Az ideggyökhöz köthető panaszok hasprésre pl. Ennek hátterében az áll, hogy hasűri nyomásfokozódáskor csökken a vénás visszaáramlás, a gyökcsatorna plexusai panganak, megduzzadnak, tovább fokozva a szűkületet, így tüneteket okozva. Az agytörzs a koponyaalap öreglyukán kilépve gerincvelőként folytatódik myelonegészen kb.
A gerincvelőt lágy pia mater és kemény agyhártya dura mater - dura zsák veszi körül. Az agyhártyáknak a gerincvelő táplálásában és a a nyaki gerinc íveinek ízületi tünetei illetve kémiai károsító hatásoktól való védelmezésében van fontos szerepe. Az agyhártyák közötti térbe kering az agyvíz liquor.
A gerinc anatómiája
A durazsák a gyököket a gyökcsatorna kilépéséig kíséri. Szegmentumonként egy pár gyök jobb és bal oldali ágazik le a gerincvelőből, és lép ki oldalt a gyökcsatornákon. A gyökökben általában kevert idegképletek; mozgató motorosérző szenzorosvegetatív beidegzések futnak.
A nyaki szakasz gyökei érthetően a nyaki, tarkótáji régiót, a felső végtagokat, vállövet és a rekeszizmot idegzik be. A háti szakasz gyökei a mellkasi régiót, a bordaközi légzőizmokat látják el. Az ágyéki gyökök a medence régiót és az alsóvégtagokat látják el - ezért párosul a nyaki gerinc íveinek ízületi tünetei derékfájás gyakran alsóvégtagi panaszokkal.
